Általános szerződési feltételek

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK IPARI, MŰSZAKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁRA

(ÁSZF)

Általános tájékoztatás:

A jelen Általános Szerződési Feltételekkel, továbbá a honlap használatával kapcsolatban, vagy a forgalmazott ipari termékekkel kapcsolatos kérdése esetén kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a megadott elérhetőségeinken.

A Szolgáltató (Eladó) adatai

Név: KLS Design Kft.

Székhely: 6772 Deszk, Kertész u. 20.

Nyilvántartásba vevő hatóság: Szegedi Törvényszék Cégbíróság

Cégjegyzékszám: 06-09-024876

Adószám: 26595283-2-06

Képviseletre jogosultak: Elekes-Barna Gabriella Erzsébet és Elekes Péter ügyvezetők

Telefonszám: 06 30 997 57 58

Ímél cím: kls.design.info@gmail.com

Honlap: www.klsdesign.hu

Bankszámlaszám: 12067204-01666897-00100002

A tárhelyszolgáltató adatai:

Név: Websupport Magyaroszág Kft

Székhely: Budapest, Fehérvári út 97-99, 1119

Ímél:support@websupport.hu

Honlap: https://www.websupport.hu/

Fogalmak

 Áru: a Honlapon feltüntetett NEM EGYEDI GYÁRTÁSÚ IPARI TERMÉK.

Szerződést kötő felek: az Eladó (Szolgáltató) és Vevő (Fogyasztó) együttesen.

Fogyasztó: az a természetes személy, aki a szakmája, foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el a megrendelés, vásárlás során.

Fogyasztói szerződés: a Szolgáltató és a Fogyasztó között létrejött szerződés.

Gyártó: az Áru előállítója, készítője importáru esetén az az importőr, aki az árut az Európai Unió területére beszállítja, illetve bármely olyan személy vagy vállalkozás, aki az árun saját magát, vagy védjegyét, rá utaló egyéb azonosító jelzését feltünteti.

Szerződés: az Eladó és a Vevő között létrejött adásvételi szerződés, amely a Honlap, illetve elektronikus kapcsolattartási mód igénybevételével jön létre

Adathordozó: olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a vállalkozás számára a neki címzett adatoknak hozzáférhető módon és megfelelő ideig történő tárolását, valamint ugyanazon módon történő megjelenítését

Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz

Távollévők között kötött szerződés: fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti Áru vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak

Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy

Vevő: az Áru megvásárlására a Honlapon, vagy egyéb elektronikus úton keresztül vételi ajánlatot tevő személy.

Jótállás: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti jótállás

Vételár: a megvásárolt Áru, ingó dolog ellenértéke.

Vonatkozó jogszabályok

 A Fogyasztóval kötött szerződésre a magyar jog előírásai az irányadóak az alábbiak szerint:

• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
• 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
• 45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
• 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól
• 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)
• A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet

Az ÁSZF hatálya, elfogadása

 A fogyasztói szerződés tartalmát – a fenti jogszabályok mellett – az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) határozzák meg. Az ÁSZF teljeskörűen szabályozza a feleket megillető jogosultságokat kötelezettségeket.

A szerződés nyelve, a szerződés formája

 Az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződés nyelve a magyar.

Az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nem minősülnek írásba foglalt szerződésnek.

Árak:

A honlapon feltüntetett gyártási árak forintban értendők, és tartalmazzák a 27%-os mértékű áfát. Az eladó fenntartja a jogot a honlapon feltüntetett árak módosítására, azonban a módosítás hatálya nem terjed ki a módosítás idején már megkötött szerződésekre. Amennyiben a szerződéskötést megelőzően hibásan feltüntetett ár alapján érkezik megrendelés valamely legyártott árura az eladóhoz, úgy a megrendelésre és a vásárlásra az ÁSZF „Eljárás hibás árazás esetén” pontja rendelkezését kell alkalmazni.

Eljárás hibás ár esetén

 Hibás árazásnak minősül:

• 0 Ft-os gyártási ár, vagy gyártási ár nélküli feltüntetés,
• hibásan feltüntetett kedvezményes gyártási ár

Hibás gyártási ár esetén eladó felhívására a vevő nyilatkozik arról, hogy a valós gyártási áron megrendeli-e az árut, vagy a megrendelésétől eláll.

Fogyasztói kifogás, panasz

 Fogyasztói kifogását vagy panaszát az eladó az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő:

• Székhely – ügyfélszolgálat 6772 Deszk, Kertész u. 20.
• Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje:

Hétfő-Péntek: 8:00-16:00

• Telefon: 06 30 997 57 58
• Honlap: www.klsdesign.hu
• Ímél: kls.design.info@gmail.com

 A szóban előterjesztett panaszt – amennyiben a panasz jellege lehetővé teszi – azonnal kivizsgálja az eladó, és amennyiben az lehetséges, azonnal orvosolja. Amennyiben az azonnali orvoslásra az eladónak nincs lehetősége, a panaszról feljegyzést készít és 30 napon belül írásban tájékoztatja eladó a vevőt a panasz kivizsgálásával kapcsolatos álláspontjáról.

 Fogyasztóvédelmi eljárás

 Amennyiben a fogyasztó a jogainak megsértését észleli, panasszal fordulhat a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz. A fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat első fokon a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el (www.kormanyhivatal.hu).

Bírósági eljárás

 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint.

Békéltető testületi eljárás

 Amennyiben eladó a fogyasztó panaszát visszautasítja a fogyasztó jogosult a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Békéltető Testülethez fordulni. A békéltető testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó előzetesen az eladóval közvetlenül megkísérelje az ügy rendezését. Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.

A Békéltető Testületekről információ innen érhető el: http://www.bekeltetes.hu
Az illetékes Békéltető Testületekről további információ innen érhető el:
https://bekeltetes.hu/index.php?id=testuletek

Az egyes területileg illetékes Békéltető Testületek elérhetőségei:

 Online vitarendezési fórum

 Az online vásárlással kapcsolatban a fogyasztónak lehetősége van elektronikus úton történő jogvita rendezésre az alábbi linken keresztül:

https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/index.cfm?event=main.home.show&lng=HU   

Fogyasztói regisztrációt és kérelemkitöltést követően a panasz elektronikus úton benyújtható az illetékes békéltető testülethez.

Szerzői jogok

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül. Az eladó weboldalán található összes grafikai és technikai szerkezet, know-how, megjelenítés, az áruk megvalósítási módozatai, valamint az árukra, az eladóra vonatkozó összes adat, leírás, illetve kép a honlapon feltüntetett formában az eladó tulajdonát képezi. A jogtulajdonos hozzájárulása nélkül azok felhasználása a szerzői jogi jogsértésnek minősül, és jogi következményeket von maga után.

Az eladóra való hivatkozás során tilos úgy linket elhelyezni, hogy az más weboldal részeként jelenítse azt meg. Egyéb esetre eladó a honlapjára irányuló link elhelyezéséhez hozzájárul. A honlap jogtulajdonosa a KLS Design Kft.

Részleges érvénytelenség, magatartási kódex

 Ha az ÁSZF valamely pontja hiányos, vagy hatálytalan rendelkezést tartalmaz, a szerződés más pontjai hatályban maradnak – a hatálytalan vagy hiányos rész helyett a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Az Eladónak nincs a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódexe.

Az Áruk lényeges tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatás

Eladó a honlapon keresztül megvásárolható áruk alapvető tulajdonságairól, műszaki követelményeiről az egyes áruknál szereplő leírásokban ad tájékoztatást – az egyes árukra vonatkozó tájékoztatás a jelen ÁSZF részének tekintendő,

 Az adatbeviteli hibák javítása – Felelősség a megadott adatok valóságáért

 A fogyasztó a megrendelése véglegesítése előtt lehetősége van az általa közölt adatok módosítására. A fogyasztó felelőssége, hogy az általa megadott adatok pontosan kerüljenek közlésre az eladóval. Amennyiben a fogyasztó a hibás adatközlést követően már véglegesítette megrendelését, a legrövidebb időn belül kezdeményeznie kell eladónál a megrendelése kijavítását. A hibás rendelés kijavítása a megrendeléskor megadott e-mail címről küldött elektronikus levéllel, vagy telefonon kezdeményezheti a fogyasztó az eladónál.

A honlap használata

A vásárlás nem regisztrációhoz kötött.

A honlap termékbemutatási, és online megrendelési lehetőséget biztosít a Felhasználók számára. A honlapon a Felhasználó menüpontok segítségével böngészhet. A termékek kategóriarendszerbe sorolva találhatók meg. A kategória nevére kattintva a benne szereplő termékek listája látható. A választott termék a kosár gomb segítségével helyezhető a kosárba, ahol a darabszám beállítható. A Felhasználó a Megrendelés gombra klikkelve folytathatja a vásárlási folyamatot. Lehetőség van belépésre, regisztrációra, valamint regisztráció nélküli vásárlásra. A regisztráció, és a regisztráció nélküli vásárlás esetén az alábbi adatokat kell a Felhasználónak megadnia: e-mail cím, név, telefonszám, számlázási cím, valamint ha ettől eltérő a szállítási cím. Regisztrációhoz egy jelszó megadása is szükséges. A sikeres regisztrációról a Felhasználó e-mailben, és a honlapon tájékozódhat. A Felhasználó a regisztrációjának törlését e-mailben kérheti a Szolgáltatótól. A hozzáférési adatok titokban tartásáért a Felhasználó felelős. A Felhasználó felelős az adatai frissítéséért, valamint köteles a Szolgáltatónak bejelenteni, ha tudomására jutott, hogy az adataival harmadik fél visszaélt. Elfelejtett jelszó esetén a honlapon új jelszó kérhető a regisztrált e-mail címre. Amennyiben a Felhasználó korábban regisztrált a honlapon, a megrendelési folyamat az e-mail címének és jelszavának megadásával folytatható.

A megrendelés során a Felhasználónak ki kell választania a megfelelő fizetési és szállítási módot. A megrendelés gomb segítségével véglegesítheti rendelését. Erről a honlapon, illetve e-mailben kap megerősítést. Amennyiben a megrendelés rögzítése után (pl.: a visszaigazoló e-mailben) észlel hibás adatot azt haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül köteles jelezni azt a Szolgáltató felé.

A rendelés véglegesítése (ajánlattétel)

 Amennyiben Ön meggyőződött arról, hogy a kosár tartalma megfelel az Ön által megrendelni kívánt Áruknak, valamint az Ön adatai helyesen szerepelnek, úgy a „Megrendel” gombra kattintva zárhatja le megrendelését. A honlapon közölt információk nem minősülnek az Eladó részéről szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak. A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó megrendelések esetén Ön minősül ajánlattevőnek.

Ön a „Megrendel” gomb megnyomásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy ajánlatát megtettnek kell tekinteni, és nyilatkozata – az Eladó jelen ÁSZF szerinti visszaigazolása esetén – fizetési kötelezettséget von maga után. Eladó köteles a megrendelésének megérkezését a Vásárló felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás a Vásárló megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül a Vásárlóhoz nem érkezik meg, a Vásárló mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

Rendelés feldolgozása, a szerződés létrejötte

 Önnek bármilyen időpontban lehetősége van a megrendelés leadására. Az Eladó legkésőbb az Ön ajánlatának elküldését követő 48 órán belül e-mail útján visszaigazolja az Ön ajánlatát. A szerződés akkor jön létre, amikor az Eladó által küldött visszaigazoló email az Ön számára a levelezőrendszerében hozzáférhetővé válik.

Át nem vett csomagok esetén követett eljárásrend

Amennyiben a Vásárló nem veszi át a megrendelt és szállításra átadott Árut és a jogszabályokban biztosított indoklás nélküli 14 napon belüli elállási szándékát sem jelzi az Eladó felé, megszegi az Eladóval kötött szerződését, amely alapján kötelezettsége az Áru átvétele és ezzel az Eladó teljesítésének elfogadása. Ebben az esetben Eladó megkísérli az Áru ismételt kiszállítását, amennyiben ezt Vásárlóval egyeztetni tudja, de az ismételt kiszállítást szállítási díj fizetéséhez kötheti. Amennyiben az ismételt kiszállítás sikertelen, vagy azt nem lehet a Vásárlóval egyeztetni, mert a Vásárló megtagadja az együttműködést, Eladó jogosult a Vásárlóval kötött szerződést a szerződésszegés miatt azonnali hatállyal felmondani és a sikertelen ki és visszaszállítás költségét kötbérként érvényesíteni Vásárló felé. Felek a szerződés felmondására elfogadják a Vásárló által a rendeléskor használt email, mint kommunikációs forma használatát és rögzítik, hogy a felmondás közlésének időpontja az az időpont, amikor a felmondó levél a Vásárló email fiókjában hozzáférhetővé válik.

 Fizetési módok:

Utánvétel:

 Amennyiben a Fogyasztó az áru ellenértékét utánvétel útján kívánja kiegyenlíteni, erre vonatkozó bejelentését a megrendelése megerősítésekor, illetve legkésőbb az áru Eladó általi készre jelentését megelőzően köteles bejelenteni Eladónak.

Banki átutalás

Az Áru ellenértékét, illetve a gyártásba vételt megelőzően teljesítendő előleg összegét banki átutalás útján is kiegyenlítheti a Fogyasztó.

A banki átutaláshoz szükséges adatok:

Kedvezményezett bankja: Raiffeisen Bank Zrt

Kedvezményezett neve: KLS Design Kft.

Adószám: 26595283-2-06

Nyilvántartási szám: 06-09-024876

Kedvezményezett számlaszáma: 12067204-01666897-00100002

Átvételi módok, átvételi díjak:

 GLS Futárszolgálat vagy MPL:

 Az árut a GLS futárszolgálat vagy MPL szállítja ki, amivel kapcsolatban bővebb információt innen szerezhető: https://gls-group.eu/HU/hu/cimzetteknek-nyujtott-szolgaltatasok

Teljesítési határidő

 A teljesítési határidő a rendelés visszaigazolásától számított legfeljebb 30 nap. Az Eladó késedelme esetén a Vevő jogosult póthatáridőt tűzni. Ha az Eladó a póthatáridőn belül nem teljesít, a Vevő jogosult a szerződéstől elállni.

Jogfenntartás, tulajdonjogi kikötés

 Amennyiben a Vevő úgy rendelt Árut, hogy azt a kiszállítás során nem vette át (ide nem értve azt az esetet, amikor elállási jogával élt), vagy az Áru nem kereste jelzéssel érkezett vissza az eladóhoz, az Eladó a megrendelés teljesítését a vételár és a szállítási költségek előre történő megfizetéséhez köti.
Eladó visszatarthatja az Áru átadását, ameddig nem győződik meg arról, hogy az Áru árának kifizetése sikeresen megtörtént az elektronikus fizetési megoldás használatával (ideértve azt az esetet is, amikor az átutalással fizetett Áru esetén Vásárló a tagállama szerinti pénznemben utalja el a vételárat és az átváltás, valamint a banki jutalékok, költségek miatt Eladó nem kapja meg teljes mértékben a vételár és a szállítási díj összegét). Amennyiben az Áru ára nem került teljes mértékben kifizetésre, az Eladó a vételár kiegészítésére hívhatja fel a Vevőt.

Külföldre történő értékesítés

 A weboldal használata során az Eladó nem tesz különbséget a Magyarország területéről, illetve az Európai Unió területéről vásárlást kezdeményező vevők között. Az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában az Eladó kizárólag Magyarország területére biztosítja a megrendelt termékek kiszállítását.

A Magyarországon kívüli vásárlásra is jelen ÁSZF rendelkezései az irányadóak azzal, hogy vevőnek az a fogyasztó minősül, aki valamely uniós tagállam állampolgára, vagy valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, továbbá olyan vállalkozás, amely valamely tagállam honosságával rendelkezik, és az Európai Unión területén kizárólag végfelhasználóként vásárol árut vagy vesz igénybe szolgáltatást. Fogyasztó az a természetes személy, aki a megrendelés, vásárlás során szakmai tevékenysége körén kívül jár el.

Az Eladó és a Vevő közötti kommunikáció és a vásárlás nyelve a magyar nyelv, az Eladó nem köteles a Vevő tagállama szerinti nyelven kapcsolatot tartani a Vevővel.

Az Eladó a Magyarországon mindenkor hatályos általános forgalmi adóra vonatkozó szabályozás szerinti általános forgalmi adó mértéket alkalmazza a megrendelt árukra.

A Vevő a jelen ÁSZF szerint élhet a jogérvényesítés lehetőségével.

Elektronikus fizetéssel történő vevői teljesítés esetén a fizetés az Eladó által előírt pénznemben valósul meg, fő szabály szerint magyar forintban (Huf).

Az Eladó jogosult visszatartani az árut mindaddig, amíg meg nem győződött arról, hogy a vételár és a szállítási díj megfizetésére sor került elektronikus fizetés esetén (beleértve azon esetet is, ha az átutalással megfizetett vételár a Vevő tagállama szerinti pénznemben fizeti meg a vételárat (szállítási díjat) és az átváltás, valamint annak költségei miatt az Eladó nem teljes egészében kapja meg a vételár összegét). Amennyiben a vételár nem teljes egészében kerül megfizetésre, az Eladó annak kiegészítésére hívhatja fel a Vevőt.

Az Eladó a magyarországi vevők által igénybe vehető megillető átadás/átvételi lehetőségeket biztosítja a nem magyarországi Vevőknek is.

Az Áru személyes átvételének (Eladó székhelyén) lehetőségével a nem magyarországi Vásárló is élhet.

A Vevő kérheti azt is, hogy az Áru szállítását/átvételét saját költségére maga végezze el külföldre. A magyarországi Vevőt ezen jogosultság nem illeti meg.

Az Eladó a szállítási díj megfizetését követően teljesíti a megrendelést, amennyiben a Vevő a szállítási díjat nem fizeti meg az Eladónak, és a saját költségére, saját szervezésben történő szállításról sem intézkedik, az Eladó jogosult a szerződést felmondani és az addig megfizetett vételárat/vételárrészt visszafizeti a Vevőnek.

Fogyasztói tájékoztató

 Az elállási jog a Fogyasztót a jelen ÁSZF „Jogfenntartás, tulajdonjogi kikötés” címében foglaltak figyelembevételével illeti meg.

 Tájékoztató a vevőt megillető elállási jogról

Fogyasztónak a Ptk. 8:1. § 1. bekezdés 3. pontja szerint csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül. Jogi személyt nem illeti meg az indokolás nélküli elállási jog!

A fogyasztót a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § alapján megilleti az indokolás nélküli elállás joga. A fogyasztó az elállási jogát

1. a)Áru adásvételére irányuló szerződés esetén
2. aa)az Árunak,
   ab)több Áru adásvételekor, ha az egyes Áruk szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott Árunak,

a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számított határidőn belül gyakorolhatja, amelynek határideje 14 nap.

A fogyasztó jogosult az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolni.

Amennyiben a szerződés megkötésére a vevő tett ajánlatot, a vevőt (fogyasztót) a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlata visszavonásának joga, ami az ajánlati kötöttségét megszünteti.

Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása

 A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó nyilatkozat útján, a jogszabály mellékletében szereplő nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.

A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége

Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az elállásra vonatkozó nyilatkozatát a 14 napos jogvesztő határidőn belül az Eladónak megküldi.

A Vevőt (fogyasztót) terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát megfelelően gyakorolta.

Az Eladó a Vevő (fogyasztó) elállási nyilatkozatának hozzá történt megérkezését elektronikus úton köteles visszaigazolni.

Az Eladó kötelezettségei elállás esetén

 Az Eladó visszatérítési kötelezettsége

Ha a Vevő (fogyasztó) a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően elállási jogát gyakorolja, az Eladó az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által megfizetett teljes vételárat, ideértve a teljesítéssel kapcsolatos valamennyi költséget is (pl.:, szállítási díj). A költségek megtérítésére kizárólag a legkevésbé költséges fuvarozási mód választása esetén felmerült költségek erejéig köteles az Eladó.

 Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja

 Az Eladó a fogyasztónak visszafizetendő összeget a fogyasztó által is igénybe vett fizetési mód szerint téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése esetén az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is választhat akként, hogy a fogyasztót ebből adódóan díjtöbblet nem terhelheti. A fogyasztó által hibásan közölt bankszámlaszám, vagy postai cím eltéréséből adódó késedelem miatt az Eladót felelősség nem terheli.

Többletköltségek

 Ha a fogyasztó a legkevésbé költséges fuvarozási módtól eltérő módot választ, az Eladó nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltséget. Az Eladó visszatérítési kötelezettsége ezen esetben is csak az általános szállítási díjtétel erejéig áll fenn.

Visszatartási jog

Az Eladó mindaddig visszatarthatja a visszajáró összeget, amíg a fogyasztó az Árut vissza nem szolgáltatta az Eladónak, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt részére visszaküldte. Utánvéttel, vagy a „címzett fizeti” jelzéssel feladott küldeményeket az Eladó nem fogadja el.

A fogyasztói kötelezettségek elállás vagy felmondás esetén

 Az Áru visszaszolgáltatása

Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletnek megfelelően eláll a szerződéstől, köteles az Árut haladéktalanul, legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni az Eladónak, illetve az általa az átvételre meghatalmazott személy részére átadni.

Az Áru visszaszolgáltatásával kapcsolatos közvetlen költségek viselése:

 A fogyasztó viseli az Áru visszaküldésének közvetlen költségét. Az Árut az Eladó címére (székelyére) kell visszaküldeni. Amennyiben a fogyasztó a teljesítés megkezdését követően mondja fel a szerződést, köteles a felmondás közlése időpontjáig teljesített szolgáltatással arányos mértékű díjat az Eladónak megfizetni. Az arányos összeget a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás adóval növelt összege figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben a fogyasztó bizonyítja, hogy az így megállapított összeg eltúlzott, az arányos összeget a szerződés megszűnésének időpontjáig teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell figyelembe venni. Utánvéttel, vagy a „címzett fizeti” jelzéssel feladott küldeményeket az Eladó nem fogadja el.

Fogyasztó felelőssége az értékcsökkenésért:

 A fogyasztó felelős az Áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő károkért és értékcsökkenésért.

Az elállási jog az alábbi esetekben nem illeti meg a fogyasztót:

A fogyasztó nem jogosult az elállási jogosultsága gyakorlására a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:

1. a) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, azonban, ha szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára, csak akkor, ha a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak a fogyasztó általi tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a vállalkozás maradéktalanul teljesítette a szerződést;
2. b) olyan áru vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható ingadozásától függ;
3. c) olyan nem előre gyártott áru esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan áru esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
4. d) romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző áru tekintetében;
5. e) olyan zárt csomagolású áru tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
6. f) olyan áru tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más áruval;
7. g) olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
8. h) olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
9. i) lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
10. j) hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
11. k) nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
12. l) lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;
13. m) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalom tekintetében, ha az Eladó a fogyasztó kifejezett,

annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási jogát, továbbá a vállalkozás visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.

A szerződésszerű teljesítés követelményei:

 A szerződésszerű teljesítés követelményei általánosan fogyasztói szerződés keretében eladott áruk és digitális elemet tartalmaz áruk esetében

Az árunak és a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a 373/2021. (VI.30.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak.

A teljesítés akkor szerződésszerű, ha az áru

• megfelel a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással és egyéb szerződés szerinti jellemzőkkel
• alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor az eladó tudomására hozott, és amelyet az eladó elfogadott
• rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást – és
• biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön – továbbá- a szerződés tárgyát képező árunak

• alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír
• rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel – különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve az eladó, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy az áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését
• rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást – és
• meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának.

Az árunak nem kell megfelelnie a fenti nyilvános kijelentésnek, ha az Eladó bizonyítja, hogy

• a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie
• a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették vagy
• a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

A szerződésszerű teljesítés követelményei fogyasztói szerződés keretében eladott áru adásvétele esetében

 Az eladó hibásan teljesít, ha az áru hibája a szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy

1. a) az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt az eladó végezte el, vagy az eladó felelősségvállalása mellett végezték el; vagy
2. b) az üzembe helyezést a fogyasztónak kellett elvégeznie, és a szakszerűtlen üzembe helyezés az eladó által – illetve digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által – rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye.

Ha az adásvételi szerződés szerint az árut az eladó helyezi üzembe, vagy az üzembe helyezés az eladó felelősségvállalása mellett történik, a teljesítést akkor kell az eladó által befejezettnek tekinteni, amikor az üzembe helyezés befejeződött.

A szerződésszerű teljesítés követelményei digitális elemeket tartalmazó árú esetében

 Digitális elemeket tartalmazó áru esetében az Eladónak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru vagy a digitális szolgáltatás frissítéseiről – beleértve a biztonsági frissítéseket -, amelyek az áru szerződésszerű fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó azokhoz hozzáférjen.

A frissítés elérhetővé tételét, ha az adásvételi szerződés

• a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik, a fogyasztó által észszerűen elvárható; vagy
• a digitális tartalom folyamatos szolgáltatásról rendelkezik, akkor a két évet meg nem haladó időtartamú szolgáltatás esetén a teljesítéstől számított kétéves időszakon keresztül kell biztosítania.

Ha a fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a frissítéseket, az eladó nem felel az áru hibájáért, ha az a frissítés alkalmazásának elmulasztásából ered, és

1. a) az Eladó tájékoztatta a fogyasztót a frissítés szükségességéről és a telepítés elmulasztásának következményeiről; illetve
2. b) a frissítés elmulasztása vagy annak nem megfelelő telepítése nem a telepítési útmutató hiányosságának tudható be.

Nem állapítható meg hibás teljesítés, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy az áru valamely konkrét tulajdonsága eltér az itt leírtaktól, és az adásvételi szerződés megkötésekor a fogyasztó ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.

Tájékoztatás a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése és a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján.

 Kellékszavatosság

Hibás teljesítés esetén kellékszavatossági igény érvényesíthető a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, fogyasztói szerződés esetén a 373/2021 (VI.30.) Korm. rendelet szabályai szerint.

Kellékszavatossági jogok általános szabályai

A vevő az alábbi kellékszavatossági jogosultságokkal élhet:

1. kijavítás vagy kicserélés, kivéve, ha az ezek közül a választott igény teljesítése lehetetlen vagy az eladó számára aránytalan többletköltséggel járna.
2. kijavítás vagy a kicserélés helyett igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az eladó költségére maga is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy –
3. végső esetben – a szerződéstől elállhat.

A vevő a választott kellékszavatossági jogról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban a vevő köteles viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az eladó adott okot.

Fogyasztói szerződés esetében ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru a teljesítés időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában is fennállt, kivéve, ha a vélelem az áru természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A kellékszavatosság használt áruk esetében is fennáll, azonban figyelembe veendők azon a körülmények, amelyek alapján a Vásárló a hibák előfordulására számíthatott. Az avulás és értékcsökkenés következtében egyes hibák előfordulása gyakoribbá válhat, amelyek következtében nem feltételezhető, hogy a használt áru ugyanolyan minőséget képvisel, mint az új áru. A vevő ezesetben csak azon hiányosság kapcsán érvényesítheti kellékszavatossági jogait, amelyek a használt minőségből adódó hibán túliak, és ezen körülménytől függetlenül jelentkeztek. Amennyiben a fogyasztó a használt áru hibájáról a vásárláskor megfelelő tájékoztatást kapott, a hiba tekintetében az Eladó felelőssége nem áll fenn.

Fogyasztónak nem minősülő vásárlók esetében a kellékszavatossági jog igényérvényesítési határideje 1 év, amely a teljesítés (áru átadása) napjával kezdődik.

 Kellékszavatossági jogok fogyasztói szerződés esetén az árura és digitális elemet tartalmazó árura vonatkozóan

 Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása során a hibát az eladó költségére nem javíthatja ki, illetve mással nem javíttathatja ki.

Az eladó megtagadhatja az áru szerződésszerű teljesítésre alkalmassá tételét, ha a kijavítás, a kicserélés lehetetlen, vagy az aránytalan többletköltséget eredményezne valamennyi körülményre tekintettel, ideértve annak hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát.

A fogyasztó akkor is kérheti az ellenszolgáltatás arányos mértékű leszállítását, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha

• az eladó a kijavítást vagy kicserélést nem végezte el, vagy elvégezte ugyan, de részben vagy egészben nem teljesítette az alábbiakat:
  • az eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét
  • ha a kijavítás vagy kicserélés során olyan áru eltávolítása szükséges, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetőségét megelőzően – üzembe helyeztek, a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként átadott vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
• eladó megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét
• ismételt hiba merült fel, annak ellenére, hogy az eladó megkísérelte az áru szerződésszerű teljesítésre való alkalmassá tételét
• a teljesítési hiba olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését indokolja, vagy
• az eladó nem vállalta az áru szerződésszerű teljesítésre való alkalmassá tételét, illetve a körülményekből nyilvánvaló, hogy az eladó észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem tudja az árut szerződésszerű teljesítésre alkalmassá tenni.

A hibás teljesítésre hivatkozva történő szerződésmegszüntetés esetén az eladót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen volt.

A vevő jogosult a vételár fennmaradó részét részben vagy egészben visszatartani addig, amíg az eladó nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerű voltával kapcsolatban és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségei vonatkozásában. Az eladó a saját költségére köteles elvégezni a kicserélt áru visszavételét. Amennyiben a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerését megelőzően – üzembe helyeztek, a kijavításra, kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy javított áru üzembe helyezését, illetve az eltávolítás, üzembe helyezés költségeinek viselését.

A kijavítás, kicserélés elvégzésére biztosított észszerű határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a fogyasztó a hibáról a vállalkozást értesítette.

A fogyasztó köteles az árut a kijavítás, kicserélés elvégzése érdekében a vállalkozás rendelkezésére bocsátani.

A vételár leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a szerződésszerű teljesítés esetére meghatározott, illetve a fogyasztónak ténylegesen átadott áru értékének különbözetével.

Az adásvételi szerződés megszüntetésére irányuló kellékszavatossági jog az eladónak címzett, a megszüntetésre irányuló fogyasztói jognyilatkozattal gyakorolható.

Amennyiben a hibás teljesítés az árunak csak bizonyos részét érinti, és ebben a tekintetben a szerződés megszüntetésére vonatkozó joggyakorlás feltételei adottak, a fogyasztó az adásvételi szerződést csak a hibás áru tekintetében szüntetheti meg, valamint az azokkal együtt szerzett egyéb áru kapcsán is megszüntetheti, ha a fogyasztótól nem várható el, hogy csak a szerződésszerű teljesítésnek megfelelő árukat tartsa meg.

Amennyiben a fogyasztó a szerződést teljes egészében, vagy csak a szerződés szerint szolgáltatott áruk egy része tekintetében szünteti meg, a fogyasztónak az eladó költségére vissza kell küldenie az adott árut és az eladónak haladéktalanul vissza kell térítenie a fogyasztó részére az áru vonatkozásában vételárát, amint az árut vagy az annak visszaküldését igazoló dokumentumot vissza/átvette.

Kellékszavatossági igény érvényesítésének határideje, módja

 A vevő köteles a hibát annak észlelését követően haladéktalanul bejelenteni az eladónál. A hiba észlelését követő kettő hónapon belül közölt hiba késedelem nélkül közölt hibának minősül. A szerződés teljesítésétől számított kétéves elévülési határidőn túl kellékszavatossági igény nem érvényesíthető. Amennyiben a szerződés tárgya használt áru, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban nem állapítható meg. A fogyasztó kellékszavatossági igényét az eladóval szemben érvényesítheti.

A teljesítéstől számított hat hónapon (áru adásvétele esetén egy éven) belül a kellékszavatossági igény érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs más feltétele, feltéve, ha a vevő igazolja, hogy az árut, illetve a szolgáltatást az eladótól vásárolta, illetve azt az eladó nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap (áru adásvétele esetén egy év) elteltével a vevő köteles bizonyítani, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

Szavatosság

 Ingó dolog (áru) hibája esetén a fogyasztó kellékszavatossági igényt vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet. Termékszavatossági igény érvényesítése esetén a fogyasztó csakis a hibás áru kijavítását vagy kicserélését kérheti. Az áru hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, illetve, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A termékszavatossági igény az áru gyártója általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesíthető, amely határidő jogvesztő. Termékszavatossági igény kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben érvényesíthető, akként, hogy az áru hibáját a fogyasztónak kell bizonyítania.

 A gyártó (forgalmazó) termékszavatossági kötelezettségei.

 A gyártó (forgalmazó) akkor mentesül termékszavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy:

• az árut nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
• a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető, vagy
• az áru hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.

Ugyanazon hiba kapcsán kellékszavatossági és termékszavatossági igény együttesen, vagy egymással párhuzamosan nem érvényesíthető. Termékszavatossági igény eredményes érvényesítése esetén a kicserélt árura, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igény a gyártóval szemben érvényesíthető.

 Jótállás

 Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján az Eladó jótállásra köteles a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkek (pl.: műszaki cikkek, szerszámok, gépek), valamint az ott meghatározott körben azok tartozékai és alkotórészei (a továbbiakban – jelen pontban – együtt fogyasztási cikként hivatkozva) eladása esetén.

A jótállásból eredő jogok jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.

Emellett az Eladó önként is jótállást vállalhat, amely esetben a Fogyasztónak minősülő vásárló számára jótállási nyilatkozatot kell átadnia.

A jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a Fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában.

A jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:

• az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a Fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti
• a jótállásra kötelezett nevét és címét
• a Fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást
• azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik és
• a jótállás feltételeit,
• az Áru vételárát.

 Jótállási jogok

 A fogyasztó kijavítási vagy kicserélési igénnyel élhet, illetve a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja vagy kijavíttathatja, árleszállítást kérhet, illetve elállhat a szerződéstől, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit is figyelembe véve nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

A vevő (vásárló) a kijavítás iránti igényét választása szerint az eladó székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és az eladó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

Igényérvényesítési határidő

 Jótállási igény a jótállás időtartama alatt érvényesíthető, a jótállás időtartama a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján:

• 1. a 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár (vételár) esetén egy év,
  2. a 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár (vételár) esetén két év,
  3. 250 000 forint eladási árat (vételárat) meghaladóan három év.

A fenti határidők jogvesztőek, azonban a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a Vásárló a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

A jótállási határidő kezdete a fogyasztási cikk vevő (vásárló) részére történő átadásának időpontja, illetve ha az üzembe helyezést az eladó, vagy a megbízottja végzi, a határidő az üzembe helyezés napjával veszi kezdetét.

Amennyiben a vevő (vásárló) a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyez(tet)i üzembe, a határidő kezdő időpontja az áru (fogyasztási cikk) átadásának napja.

 Jótállási igények kezelése

 A kijavítás során az eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra vonatkozó határidő az áru (fogyasztási cikk) átvételekor indul.

Amennyiben a kijavítás vagy a kicserélés a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.

Amennyiben az eladó részéről az igazolódik, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a Vevő (vásárló) eltérő rendelkezése hiányában az eladó köteles az árut (fogyasztási cikket) nyolc napon belül kicserélni. Amennyiben az áru (fogyasztási cikk) cseréjére nincs lehetőség, az eladó köteles az áru (fogyasztási cikk) ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a vevő (vásárló) részére visszatéríteni.

A vevő (vásárló) a jelen Általános Szerződési Feltételek elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatás elektronikus úton vagy a vevő (vásárló) általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson.

Amennyiben az eladó nem tudja az árut (fogyasztási cikket) 30 napon belül kijavítani:

• és a vevő (vásárló) ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy
• amennyiben a vevő (vásárló) nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára az árut (fogyasztási cikket) a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy
• amennyiben a vevő (vásárló) nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, és a fogyasztási cikk cseréje sem lehetséges, az eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni.

Amennyiben az áru (fogyasztási cikk) 4. alkalommal hibásodik meg, a vevő (vásárló) jogosult:

• az eladónál kijavítási igényel élni, vagy
• a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy
• a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján az árut (fogyasztási cikket) az eladó költségére kijavítani, vagy mással kijavíttatani, vagy
• amennyiben a vevő (vásárló) ezen jogaival nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott 8 napon belül az árut (fogyasztási cikket) ki kell cserélni, illetve, ha a cserére nincs lehetőség, az áru (fogyasztási cikk) vételárát kell nyolc napon belül visszatéríteni a vevőnek.

 A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálat gondoskodik. Az Eladó vállalása a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a fogyasztóra nézve olyan feltételeket, amelyek hátrányosabbak azoknál a jogoknál, amelyeket a kötelező jótállás szabályai biztosítanak. Ezt követően azonban az önkéntes jótállás feltételei szabadon állapíthatóak meg, azonban a jótállás ebben az esetben sem érintheti a fogyasztó jogszabályból eredő -így köztük a kellékszavatosságon alapuló jogainak fennállását.

Három munkanapon belüli csereigény

Három munkanapon belüli csereigényt a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alá tartozó új tartós fogyasztási cikkek esetében lehet érvényesíteni, amely szerint, ha a 3 munkanapon belül érvényesíti valaki a csereigény intézményét, akkor az eladónak ezt úgy kell értelmeznie, hogy az áru az eladáskor már hibás volt és minden további nélkül az árut ki kell cserélnie.

 Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igény, illetve termékszavatossági és jótállási igény együttesen, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető.

Termékszavatosság, kellékszavatosság a fogyasztónak nem minősülő Vevők esetében

 Fogyasztónak nem minősülő Vevő – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:

Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a Vevő által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére a Vevő is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.

Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban a Vevő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

Használt áruk esetében figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek alapján a Vásárló bizonyos hibák előfordulására számíthatott. A Vevő csak az olyan hiányosságok tekintetében érvényesítheti a szavatossági jogait, amelyek a használtságból eredő hibákon túliak, és azoktól függetlenül keletkeztek. Használt Áru hibás és erről a Vevő a vásárláskor tájékoztatást kapott, az ismert hiba tekintetében a Szolgáltatónak nincs felelőssége.

Fogyasztónak nem minősülő vásárlók esetében a kellékszavatossági jog érvényesítési határideje 1 év, amely a teljesítés (átadás) napján indul.

Termékszavatosság és Jótállás

 Termékszavatosság, valamint kötelező jótállás csak a fogyasztónak minősülő vevőt illeti meg.

Amennyiben az Eladó adott áruhoz önként jótállás biztosít, ezt az áru megvásárlása során külön jelzi.

Amennyiben az áruhoz a gyártó a fogyasztónak nem minősülő vásárlókra is kiterjedő gyártói jótállást biztosít, azt közvetlenül a gyártónál lehet érvényesíteni.

Deszk, 2024.05.08.